Közösségi és kulturális célú településfejlesztés: Új művelődési ház építése Mályinka településen
Magyar Falu Program Infóblokk

Köszöntjük Mályinka község weboldalán!

Településünk

 

A falu története
Az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve

A többi környékbeli településhez hasonlóan, Mályinka történelme is egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, bár a falu határában talált leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek itt emberek, és Mályinkán találták meg az újkori bükki kultúra egyetlen sírleletét. A népvándorlás idején hun, avar és szláv népek telepedtek le, majd Bors vezér magyarjai és a kabarok szállták meg a vidéket.
Nevének jelentése nem határozható meg pontosan. Egyes források a szláv „malim”, azaz „eper” szóból származtatják, mások a „mál”, azaz „hegyoldal”, illetve annak kicsinyítő képzővel ellátott alakjából eredeztetik. 
Mályinka községet Mályinka néven 1254-ben említik először okleveleink. Ettől az időtől kezdve dédesi várbirtok. Dédes eleste után a törököknek adózott. A falu magyar jobbágyai elszöktek, helyükre részben szlovákok költöztek, akik azonban hamarosan beolvadtak a magyarságba. 1785-ben épült református temploma. Szintén 1785-ből származik a fa harangláb. Harangját 1763-ban Losoncon öntötték.
A helyi lakosok életmódját meghatározta az erdő közelsége, az állandó alkalmazkodás a természet kihívásaihoz, így az erdő jelentette az egyik legfontosabb megélhetési lehetőséget is, a szénégetést.

 

Közigazgatási besorolása: önálló önkormányzata van, 2015. január 1-től csatlakozott a Bánhorváti Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

A falu jelképei címere és zászlaja.

 

A címer: álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében kitépett, arany színű bükkfa lebeg; ennek két oldalán egy-egy ezüst fejsze helyezkedik el. A fő motívum: a bükkfa egyaránt utal a község földrajzi elhelyezkedésére, az önkormányzatiság eszméjére és a környezet értékeire. A fejszék az emberi munka értékteremtő jellegére utalnak. A pajzstartó mindkét oldalon egy-egy fehér virágokkal és gyümölcsökkel értékesített málnaág, melyek a község nevére utalnak. A pajzs alatt egy szalag lebeg MÁLYINKA felirattal.


 

Látnivalók

 

Középkori temploma az 1740-es tűzvész során megsemmisült. A jelenlegi templom az 1785-ben épült. A barokk oromzatú nyeregtetős templom mai formáját későbbi, többek között 1912-es felújításai során nyerte. Elöl két szintre osztott oromzatú, hátul kontyolt nyeregtetős tömege egyik hosszoldalának közepén toldalék előtérrel bővül. Nyílásai félköríves záródásúak. Berendezése eredetileg színes festésű volt, mintái a jelenlegi egyszínű mázolás alatt kirajzolódnak. Szószéke kőből készült, pelikános hangvetője fából faragott.

 

 

 

 

 

A korabeli türelmi rendelet szerint tornya nem lehetett, ezért a templommal szemben fából, szegek felhasználása nélkül építették a haranglábat. A harangot a rajta olvasható felirat szerint 1763. február 18-án Losoncon Sámuel Éber készítette.

 

 

 

A templom és a harangláb műemlék jellegű.


         A harangláb melletti kis vízesés

                                                Az 1930-ban gyártott, még ma is működő tűzoltó fecskendő


2002. augusztus 19-én készült el a Hősi emlékmű, mely az I. és II. világháború mályinkai hősi halottainak állít emléket.

A hősökre minden év május utolsó vasárnapján koszorúzással emlékezünk.

Az I. és II. világháború mályinkai hőseinek emlékműve


A Lillafüredi út mellett található a Honfoglalásnak emléket állító, 2001-ben átadott Millenniumi Park, melyet Dr.Szelekovszky Sándor által faragott kopjafák díszítenek.

 



A Millenniumi Park részlete