Azt a birtokost, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

Ügyintéző: Dr. Szécsi Ottó jegyző

E-mail: malyinka.hivatal@gmail.com Tel.: 48/501-206, Fax: 48/501-207

Ügyintézési határidő: 15 nap, melybe nem számít bele a jegyzői megkeresés postára adásától kézbesítéséig, visszaérkezéséig terjedő idő és kézbesítéstől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig, megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

Illetékességi terület:

Mályinka község közigazgatási területe

Ügyleírás:

A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1 § – 5:8 §-aiban foglalt rendelkezések szabályozzák. A Ptk. 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását. 

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melyet annál a jegyzőnél lehet kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a birtoksértés történt. A kérelmet írásban, vagy szóban; személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Kormányrendelet 2. §-a szerint a kérelemnek következő adatokat kell tartalmaznia

1. a kérelmező pontos nevét és címét; (a kérelmet a birtoklásban megzavart, vagy birtokától megfosztott személy nyújthatja be, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan tulajdonosa.)

Ha a kérelmező meghatalmazott képviselő útján jár el, a meghatalmazását igazoló magánokiratot vagy közokiratot csatolni kell a kérelemhez.

2. a birtoksértő pontos nevét és címét, jogi személy esetén nevét és székhelyét; (panaszolt fél a birtoksértést elkövető személy, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosa, hanem például a bérlő).

Ismeretlen személy ellen birtokvédelmi eljárás lefolytatása nem kezdeményezhető. A jegyző egyéb adatok alapján (pl. gépjármű rendszáma) a panaszolt fél nevét és lakcímét nem állapíthatja meg.

3. a birtokvitával érintett dolog megjelölését és annak helyét (mely ingó vagy ingatlan dologról van szó, pontoson hol helyezkedik el)
4. a birtoksértés időpontját és annak részletes leírását (pontosan mióta tart a panaszolt állapot, miben merül ki a birtoksértő magatartás, és miben változtatta meg az eredeti állapotot, próbálta-e a kérelmező felszólítani a birtoksértőt magatartása abbahagyására, tett-e kísérletet birtoka visszaszerzésére)
5. jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, azaz a kérelmező milyen módon kívánja megszüntettetni a panaszolt állapotot (például a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz).

Ha megalapozott a birtoksértés megismétlésétől való félelem, a jövőbeni eltiltást is kérni kell.

A jegyző az eljárás során kötve van a kérelemhez.

6. a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a döntés során figyelembe vegye az eljáró hatóság. E szabályok szerint a jegyző nem folytathat le hivatalból bizonyítási eljárást, a bizonyítékokat (okiratok, fényképek, helyszínrajz) a kérelmezőnek kell benyújtani, valamint indítványoznia a tárgyalást, illetve szemle tartását, tanú meghallgatását.

Amennyiben semmilyen bizonyítékot nem nyújtanak be, bizonyítási indítványt nem tesznek, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A kérelmet, illetve annak mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben kezdeményezték a birtokvédelmet.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el, vagyis az eljárás során a bizonyítási teher az ügyfeleken van.

Az eljárás megindulásától számított három napon belül megküldi a jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az ellenérdekű félnek.

A jegyző az eljárás során köteles tájékoztatni az eljárás valamennyi résztvevőjét az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. A tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadhatja be, ezt követően a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát az eredeti birtokállapot helyreállításáról vagy a kérelem elutasításáról.

Ha a birtokháborítás tényét a hatóság megállapítja, a birtokháborító felet kötelezi az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetve ha annak ismétlődésétől lehet tartani, erre irányuló kérelem esetén eltiltja a jövőbeni birtokháborító magatartástól.

A kérelem elutasítása több okból történhet:

• a kérelmet a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
• megállapítja hatásköre vagy illetékessége hiányát
• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő
• ha az eljárás okafogyottá vált, valamelyik fél halála (jogi személy jogutód nélküli megszűnése) miatt
• a birtokvédelmet kérő a kérelem valamelyik tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott
•  az illetékfizetési kötelezettségének felhívásra nem tett eleget
• ha a birtokvédelmet kérő ugyanarra a birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, ez szintén ok a kérelem elutasítására, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

A birtokvédelmi eljárás illetékköteles, 3.000,-Ft illetékbélyeget kell leróni a birtokvédelmi kérelmen. Lehetőség van az eljárásban költségmentességet kérni, amennyiben a kérelmet benyújtó a költségmentességi feltételeknek megfelel.

Amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg az illetéket, az eljárást meg kell szüntetni.

Kapcsolódó jogszabályok:

- a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Birtok

I. cím

A birtok és  a birtokvédelem

I. fejezet

A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése 5:1. § - 5:4. §-ig

II. fejezet A birtokvédelem 5:5. § - 5:8 §-ig

- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelete