Malyinka.hu - Helyi iparűzési adó

Ügyintéző: Boncsér Diána általános igazgatási és adóügyi előadó

E-mail: malyinka.hivatal@gmail.com Tel.: 48/501-206, Fax: 48/501-207

Illetékességi terület:

Mályinka község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Mályinka község illetékességi területén adóköteles az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény – továbbiakban: Htv. – 37. §-a alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.
Ideiglenes jellegűnek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóévben belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül;

2.) bármely – az 1. pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az iparűzési adó alanya valamennyi a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladja;
a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
az egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Az iparűzési adókötelezettség a tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül a vállalkozónak be kell jelentenie az önkormányzati adóhatóságnál. Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az iparűzési adót (adóelőleget) az adózónak önadózással kell teljesítenie. Vagyis az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani, illetőleg megfizetni.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Ha azonban a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, vagyis székhelyén kívül más önkormányzat területén tart fenn telephelyet, akkor az adó alapját a vállalkozónak meg kell osztani.

{A Htv. melléklete szerint az adóalap megosztása a következő módszer valamelyikének alkalmazásával történhet: 1.) személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer; 2.) eszközérték arányos megosztási módszer; 3.) komplex (személyi jellegű ráfordítás és eszközérték arányos együtt).}

Az iparűzési adó alapja a fentiektől eltérően – egyszerűsített módon – is megállapítható.

Egyszerűsített módon a következő vállalkozók állapíthatják meg az iparűzési adó alapjukat:

a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők (az iparűzési adó alapja ebben az esetben az átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadó szerinti bevételének 80%-a),
az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozók (ebben az esetben az iparűzési adó alapja az eva alapjának 50%-a), illetőleg
minden olyan vállalkozó, akinek az adóévet megelőző adóévben (év közben kezdő vállalkozók esetében napi arányosítással számolva) a nettó árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot (ebben az esetben az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel 80%-a).

Az adó alapjának egyszerűsített módon történő megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Mályinka illetékességi területén az iparűzési tevékenység után az adó évi mértéke:

- állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adóalap 2%-a. - ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adó mértéke naptári naponként 5.000.-Ft.

Az önkormányzati adóhatóság a fizetendő adóelőleg összegét és a fizetés határidejét az éves adóbevallás, vagy a várható adó bejelentése alapján – 30 napon belül - fizetési meghagyásban közli.

(A Htv. 41. §-a alapján a vállalkozónak a helyi iparűzési adóra előleget kell fizetnie. Nem köteles viszont adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.)

A vállalkozónak az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie, ha viszont tevékenységét megszűnteti, vagy a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyét, vállalkozói igazolványát jogerősen visszavonják soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallást az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, egyéb esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt (megszűnést) követő 30 napon belül kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

(Abban az esetben, ha az adózó a bejelentési, bevallási kötelezettségét késedelmesen, a törvényben előírt határidőt követően teljesíti és késedelmét nem menti ki, vagy kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. tv. 172. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

Az iparűzési adót (adóelőleget) a vállalkozó az esedékességig köteles megfizetni. Az adó (adóelőleg) késedelmes fizetése estén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségeiket az Art. 6. számú mellékletében meghatározottak szerint teljesítik.

Adótitok

Az adótitkot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53-55. §- ai szabályozzák.

Az eljáró hatóság köteles gondoskodni a megismert személyes adatok védelméről, titkosságuk megőrzéséről. Az adóhatóság kötelessége, hogy ezek az adatok ne juthassanak illetéktelen személyek tudomására. Azonban feladatai ellátása érdekében, jogosult megismerni és kezelni törvényben meghatározott adatokat, amelyeket csak akkor továbbíthat más szervnek, ha ezt számára törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárul.

A törvény értelmében, ha Adótitoknak minősülő adatokat illetően az adóhatóság valamely alkalmazottja, vagy bármely, az eljárásban bevont szakértő megsérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

Letölthető dokumentumok: