Köszöntjük Mályinka község weboldalán!

Gépjárműadó

Ügyintéző: Mihály Nóra általános igazgatási és adóügyi ügyintéző

E-mail: malyinka.hivatal@gmail.com Tel.: 48/501-206, Fax: 48/501-207

Illetékességi terület:

Mályinka község közigazgatási területe

 

Ügyleírás:

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi után kell gépjárműadót fizetni a gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény alapján.

Az adóztatási feladatokat magánszemély esetén a lakcímnyilvántartás szerinti, míg a nem magánszemély adóalany (ideértve az egyéni vállalkozót is) esetén a székhely, illetőleg telephely szerinti települési önkormányzat adóhatósága látja el. Az adóztatás az Okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján történik.

 

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az adókötelezettség az „E" és „P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

 

Az adó alanya

- Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként) szerepel.

- Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

- Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

- Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától -feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet, a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

- Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül-adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

- Gépjármű tulajdon átruházása esetén, ha a tulajdon átszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdon átszállás bejelentése évének utolsó napjáig a korábbi tulajdonos az adó alanya.

- Az adó alanya az „E" és „P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

 

Az adókötelezettség változása

Az adózót bejelentési kötelezettség terheli:

- amennyiben a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg,

- amennyiben a gépjárművét eltulajdonították.

A bejelentést, a változást követő 15 napon belül kell megtennie.

 

Az adó alapja

 - Személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1, 36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.

- autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

- tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

 

Az adó mértéke

Személyszállító gépjárművek után:

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt.

A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű autóbusz, nyerges vontató, tehergépjármű esetében:

- az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 850 Ft.

A fentiekbe nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén

- az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1 380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft,míg tehergépjármű után 46.000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

 

Adómentesség

Mentes az adó alól:

- a költségvetési szerv,

- a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább75 %-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.

- az egyház tulajdonában lévő gépjármű,

- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

- a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.

 

Adókedvezmény

- 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete 2. alpontja szerinti „5", „6", „7" vagy „8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel(kóddal) ellátott.

- 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9",„10", „11", „12" környezetvédelmi osztályjelzéssel (kóddal) ellátott.

 

Az adó megfizetése

A gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg, melyről az adózót határozattal értesíti. A gépjárműadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetnie adóév március 15-éig, illetőleg szeptember 15-éig.

Évközben adókötelessé váló gépjármű esetében az adó összegét a megküldött határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

 

Adótitok

Az adótitkot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53-55. §- ai szabályozzák.

Az eljáró hatóság köteles gondoskodni a megismert személyes adatok védelméről, titkosságuk megőrzéséről. Az adóhatóság kötelessége, hogy ezek az adatok ne juthassanak illetéktelen személyek tudomására. Azonban feladatai ellátása érdekében, jogosult megismerni és kezelni törvényben meghatározott adatokat, amelyeket csak akkor továbbíthat más szervnek, ha ezt számára törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárul.

A törvény értelmében, ha Adótitoknak minősülő adatokat illetően az adóhatóság valamely alkalmazottja, vagy bármely, az eljárásban bevont szakértő megsérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény